Tejszín puttók, testes női aktok, mitológiai témák – sokaknak nagyjából ennyi jut elsőre eszébe Rubens festészetéről. Kapunk persze ezekből is merítést jócskán, ám ennél sokkal teljesebb képet mutat a flamand zseni, valamint Van Dyck és mások művészetéről a Szépművészeti Múzeum most nyíló tárlata.
Erre még nem volt példa Magyarországon: Michelangelo-kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban. A reneszánsz mester kora legnagyobb rajzolója is volt, művészete középpontjában pedig a férfiakt állt. A tárlat bemutatja egy géniusz születését, leszámol néhány népszerű tévhittel, miközben érzékletesen kifejti azt is, hogyan hatottak egymásra a kortársaival – és miért lehet izgalmas összehasonlítani őket.
Ez az intézmény utóbbi száz évének legnagyobb értékű műtárgybeszerzése. A magyar kormány is beszállt.
A Miniszterelnökségen kedvelik a történelmi festészetet.
Már használhatja a közönség a világ legnagyobb, érintőképernyős múzeumi LCD falát a Szépművészeti Múzeum Márvány csarnokában.
Bár az amerikai legfelsőbb bíróság a magyar állam ellen indított keresetet elutasította, a múzeumokat továbbra is perelhetik Amerikában a Herzog-örökösök.
Talányos az eredete a többéves rekonstrukció után újra látogatható Szépművészeti Múzeum látványosságának, az ágaskodó lovat megzabolázó alakot ábrázoló, alig 24 centiméteres bronzszobornak, amelyet január 6-ig lehet megtekinteni.
A felújított Szépművészeti Múzeum átadásán tartott beszédében a miniszterelnök nem mulasztotta el az alkalmat, hogy elmondja: Európával szemben Magyarország nem hagyja veszni a keresztény, magyar kultúrát, ahogy a Nyugattal szemben a magyarok a családra sem a múlt itt maradt örökségeként tekintenek.
Egy Pieter Bruegel-képről van szó, amelyet az utolsó pillanatban nem engedtek ki Bécsbe egy tulajdonosi jogvita miatt.
