Látomás egy lélekközösségről – Ferenczy Noémi kárpitjai Szentendrén / Pozícióharc helyett szolidaritás – javaslat a Kortárs Művészeti Alap létrehozására / Amerikai emlékezetkultúra – kritikai útleírás / Csendes stratégiák – a művészek és a vírusválság / Azt látod, amit tudsz – a vizuális kultúra fogalmáról / Gigagalériák kontra aukciósházak – a Marron-gyűjtemény esete / A legnagyobb magyar diadala – Csontváry és Nándorfehérvár
Rést ütött a szocializmus pajzsán, amikor a nyolcvanas évek elején egy olasz bűnbanda ellopott hét képet a Szépművészeti Múzeumból. Most egy olasz produkció keretében dokumentumfilm készült a képrablásról: sikerült szóra bírni a már nyugdíjas korú tolvajokat, és az annak idején a nyomozásba bevont magyar és olasz hatóságiakat is. A filmet megelőző kutatómunkának köszönhetően új részletek derültek ki a műkincslopásról, de még mindig vannak elvarratlan szálak.
A kormányfő egy magyar alkotásokból nyílt kiállítás megnyitója miatt utazott Tokióba. Szerinte a világ jól jár, ha vannak magyarok.
Tejszín puttók, testes női aktok, mitológiai témák – sokaknak nagyjából ennyi jut elsőre eszébe Rubens festészetéről. Kapunk persze ezekből is merítést jócskán, ám ennél sokkal teljesebb képet mutat a flamand zseni, valamint Van Dyck és mások művészetéről a Szépművészeti Múzeum most nyíló tárlata.
Baán László így 20 évig lesz (minimum) igazgatója a rangos intézménynek.
Az még nem derült ki, hogy mire és mennyit költenének.
Erre még nem volt példa Magyarországon: Michelangelo-kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban. A reneszánsz mester kora legnagyobb rajzolója is volt, művészete középpontjában pedig a férfiakt állt. A tárlat bemutatja egy géniusz születését, leszámol néhány népszerű tévhittel, miközben érzékletesen kifejti azt is, hogyan hatottak egymásra a kortársaival – és miért lehet izgalmas összehasonlítani őket.
Ez az intézmény utóbbi száz évének legnagyobb értékű műtárgybeszerzése. A magyar kormány is beszállt.
A Miniszterelnökségen kedvelik a történelmi festészetet.
Bár az amerikai legfelsőbb bíróság a magyar állam ellen indított keresetet elutasította, a múzeumokat továbbra is perelhetik Amerikában a Herzog-örökösök.
Talányos az eredete a többéves rekonstrukció után újra látogatható Szépművészeti Múzeum látványosságának, az ágaskodó lovat megzabolázó alakot ábrázoló, alig 24 centiméteres bronzszobornak, amelyet január 6-ig lehet megtekinteni.
Baán László, a múzeum főigazgatója elárulta, hogy milyen kiállítások várhatók a következő néhány évben a megújult Szépművészeti Múzeumban. Baán egyúttal várja az átfogó kormányzati intézkedést, amely a kulturális területen dolgozók bérét rendezhetné végre.
Talányos a többéves rekonstrukció után újra látogatható Szépművészeti Múzeum első időszaki kiállításának legfőbb látványossága, az ágaskodó lovat megzabolázó alakot ábrázoló, alig 24 centiméteres bronzszobor eredete.
A felújított Szépművészeti Múzeum átadásán tartott beszédében a miniszterelnök nem mulasztotta el az alkalmat, hogy elmondja: Európával szemben Magyarország nem hagyja veszni a keresztény, magyar kultúrát, ahogy a Nyugattal szemben a magyarok a családra sem a múlt itt maradt örökségeként tekintenek.
Egy Pieter Bruegel-képről van szó, amelyet az utolsó pillanatban nem engedtek ki Bécsbe egy tulajdonosi jogvita miatt.
